<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?>        <rss version="2.0"
            xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
            xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
            xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom">
            <channel>
                <atom:link href="https://www.thesakala.in/success-story/tag-18663" rel="self" type="application/rss+xml" />
                <generator>The Sakala RSS Feed Generator</generator>
                <title>Success Story - The Sakala</title>
                <link>https://www.thesakala.in/tag/18663/rss</link>
                <description>Success Story RSS Feed</description>
                
                            <item>
                <title>ମାସିକ ୫,୦୦୦ ଟଙ୍କା ଦରମାରୁ ୪୮ କୋଟି ଟଙ୍କାର ବ୍ୟବସାୟ: ଜାଣନ୍ତୁ ନୟନା ବୈଦ୍ୟଙ୍କ ସଫଳତାର କାହାଣୀ</title>
                                    <description><![CDATA[<p>୧୯୯୭ ମସିହାରେ ମାସିକ ମାତ୍ର <strong>୫,୦୦୦ ଟଙ୍କା</strong> ଦରମାରେ କାମ କରୁଥିବା ଜଣେ ମହିଳା ଆଜି <strong>୪୮ କୋଟି ଟଙ୍କା</strong> ବ୍ୟବସାୟର ମାଲିକାଣୀ ହୋଇପାରିଛନ୍ତି। ଏହି ସଫଳ ମହିଳା ଜଣଙ୍କ ହେଉଛନ୍ତି <strong>ଓମ୍‌ ସାଇ ସର୍ଜିକାଲ୍ସ (Om Sai Surgicals)</strong> ର ପ୍ରତିଷ୍ଠାତା <strong>ନୟନା ବୈଦ୍ୟ</strong>। ନିକଟରେ <strong>କ୍ରୋର୍ କ୍ଲବ୍ (Crore Club)</strong> ନାମକ ଏକ ପଡ୍‌କାଷ୍ଟ୍‌ରେ ସେ ନିଜର ଏହି ପ୍ରେରଣାଦାୟକ ଯାତ୍ରା ବିଷୟରେ ବିସ୍ତୃତ ଭାବରେ ଆଲୋଚନା କରିଛନ୍ତି।</p>
<h3>୫,୦୦୦ ରୁ ୪୮ କୋଟି ଟଙ୍କା ପର୍ଯ୍ୟନ୍ତ ଯାତ୍ରା</h3>
<p><strong>୧୯୯୭ ମସିହା</strong>ରେ ନୟନା ଏକ ଫାର୍ମା କମ୍ପାନୀରେ ସେଲ୍ସ ରିପ୍ରେଜେଣ୍ଟେଟିଭ୍ ଭାବରେ କାମ ଆରମ୍ଭ କରିଥିଲେ। ସେତେବେଳେ ତାଙ୍କର ମାସିକ ଦରମା ଥିଲା ମାତ୍ର <strong>୫,୦୦୦ ଟଙ୍କା</strong>। ସେହି ସମୟରେ ତାଙ୍କ ସ୍ୱାମୀ ବିଶ୍ୱସ୍ତରୀୟ କମ୍ପାନୀ <strong>ଜନସନ୍‌ ଆଣ୍ଡ ଜନସନ୍‌ (Johnson &amp; Johnson)</strong> ର ଅଙ୍କୋଲୋଜି ବିଭାଗରେ କାର୍ଯ୍ୟରତ ଥିଲେ। ଯେତେବେଳେ କମ୍ପାନୀ</p>...]]></description>
                
                                    <content:encoded><![CDATA[<a href="https://www.thesakala.in/business/indian-woman-nayana-vaidya-rs-5000-to-48-crore-business-success-story/article-46702"><img src="https://www.thesakala.in/media/400/2026-05/indian-woman-nayana-vaidya-rs-5000-to-48-crore-business-success-story.jpg" alt=""></a><br /><p>୧୯୯୭ ମସିହାରେ ମାସିକ ମାତ୍ର <strong>୫,୦୦୦ ଟଙ୍କା</strong> ଦରମାରେ କାମ କରୁଥିବା ଜଣେ ମହିଳା ଆଜି <strong>୪୮ କୋଟି ଟଙ୍କା</strong> ବ୍ୟବସାୟର ମାଲିକାଣୀ ହୋଇପାରିଛନ୍ତି। ଏହି ସଫଳ ମହିଳା ଜଣଙ୍କ ହେଉଛନ୍ତି <strong>ଓମ୍‌ ସାଇ ସର୍ଜିକାଲ୍ସ (Om Sai Surgicals)</strong> ର ପ୍ରତିଷ୍ଠାତା <strong>ନୟନା ବୈଦ୍ୟ</strong>। ନିକଟରେ <strong>କ୍ରୋର୍ କ୍ଲବ୍ (Crore Club)</strong> ନାମକ ଏକ ପଡ୍‌କାଷ୍ଟ୍‌ରେ ସେ ନିଜର ଏହି ପ୍ରେରଣାଦାୟକ ଯାତ୍ରା ବିଷୟରେ ବିସ୍ତୃତ ଭାବରେ ଆଲୋଚନା କରିଛନ୍ତି।</p>
<h3>୫,୦୦୦ ରୁ ୪୮ କୋଟି ଟଙ୍କା ପର୍ଯ୍ୟନ୍ତ ଯାତ୍ରା</h3>
<p><strong>୧୯୯୭ ମସିହା</strong>ରେ ନୟନା ଏକ ଫାର୍ମା କମ୍ପାନୀରେ ସେଲ୍ସ ରିପ୍ରେଜେଣ୍ଟେଟିଭ୍ ଭାବରେ କାମ ଆରମ୍ଭ କରିଥିଲେ। ସେତେବେଳେ ତାଙ୍କର ମାସିକ ଦରମା ଥିଲା ମାତ୍ର <strong>୫,୦୦୦ ଟଙ୍କା</strong>। ସେହି ସମୟରେ ତାଙ୍କ ସ୍ୱାମୀ ବିଶ୍ୱସ୍ତରୀୟ କମ୍ପାନୀ <strong>ଜନସନ୍‌ ଆଣ୍ଡ ଜନସନ୍‌ (Johnson &amp; Johnson)</strong> ର ଅଙ୍କୋଲୋଜି ବିଭାଗରେ କାର୍ଯ୍ୟରତ ଥିଲେ। ଯେତେବେଳେ କମ୍ପାନୀ ତାଙ୍କ ସ୍ୱାମୀଙ୍କୁ ଏକ ଡିଲରସିପ୍ ନେବାକୁ ପ୍ରସ୍ତାବ ଦେଲା, ସେତେବେଳେ ଫାର୍ମାସୀ ପଢ଼ିଥିବା ନୟନା ନିଜର ଯୋଗ୍ୟତା ଏବଂ ଲାଇସେନ୍ସ ବ୍ୟବହାର କରି ଏହି ସୁଯୋଗକୁ ହାତଛଡ଼ା କରିନଥିଲେ। ପ୍ରାରମ୍ଭିକ ପର୍ଯ୍ୟାୟରେ ସ୍ୱାମୀ-ସ୍ତ୍ରୀ ମିଶି ଏହି ଡିଲରସିପ୍ ବ୍ୟବସାୟ ଆରମ୍ଭ କରିଥିଲେ। ତେବେ କିଛି ବର୍ଷ ପରେ ତାଙ୍କ ସ୍ୱାମୀ ନିଜର ଏକ ଅଲଗା ବ୍ୟବସାୟ ଆରମ୍ଭ କରିବାରୁ ନୟନା ଏହି ଡିଲରସିପ୍ ର ସମ୍ପୂର୍ଣ୍ଣ ଦାୟିତ୍ୱ ନିଜ କାନ୍ଧକୁ ନେଇଥିଲେ।</p>
<h3>ଓମ୍‌ ସାଇ ସର୍ଜିକାଲ୍ସ ଏବଂ ବ୍ୟବସାୟିକ ସଫଳତା</h3>
<p>ନୟନାଙ୍କ କଠିନ ପରିଶ୍ରମ ଯୋଗୁଁ ବର୍ତ୍ତମାନ <strong>ଓମ୍‌ ସାଇ ସର୍ଜିକାଲ୍ସ</strong> ସ୍ୱାସ୍ଥ୍ୟସେବା ଉପକରଣ, ବିଶେଷକରି ଅଙ୍କୋଲୋଜି ଏବଂ ସର୍ଜିକାଲ୍ ପ୍ରଡକ୍ଟ ବଣ୍ଟନ କ୍ଷେତ୍ରରେ ଏକ ପ୍ରମୁଖ ନାମ ପାଲଟିଛି। ଡାକ୍ତରଖାନାଗୁଡ଼ିକୁ ସର୍ବୋତ୍ତମ ସ୍ୱାସ୍ଥ୍ୟସେବା ଉପକରଣ ଯୋଗାଇଦେବା ଲକ୍ଷ୍ୟ ନେଇ କମ୍ପାନୀ ଅନେକ ବହୁରାଷ୍ଟ୍ରୀୟ କମ୍ପାନୀଗୁଡ଼ିକର ଏକ ବିଶ୍ୱସ୍ତ ପାର୍ଟନର ହୋଇପାରିଛି। ପଡ୍‌କାଷ୍ଟ୍‌ରେ କଥାବାର୍ତ୍ତା ବେଳେ ନୟନା ପ୍ରକାଶ କରିଛନ୍ତି ଯେ ୨୦୨୬ ଆର୍ଥିକ ବର୍ଷରେ ମାର୍ଚ୍ଚ ସୁଦ୍ଧା ତାଙ୍କ କମ୍ପାନୀର ବାର୍ଷିକ କାରବାର ବା ଟର୍ଣ୍ଣଓଭର୍ ପ୍ରାୟ <strong>୪୮ କୋଟି ଟଙ୍କା</strong> ଛୁଇଁଛି।</p>
<h3>'ଖୁସି କେବଳ ଟଙ୍କାରୁ ମିଳେନାହିଁ'</h3>
<p>ନିଜର ଏତେ ବଡ଼ ବ୍ୟବସାୟିକ ସଫଳତା ସତ୍ତ୍ୱେ ନୟନା ଅତ୍ୟନ୍ତ ସାଧାରଣ ଚିନ୍ତାଧାରା ରଖନ୍ତି। ସେ କୁହନ୍ତି, 'ବ୍ୟବସାୟ ୪୮ କୋଟି ଟଙ୍କାରେ ପହଞ୍ଚିଥିଲେ ମଧ୍ୟ ମୋତେ କୌଣସି ଅସାଧାରଣ ଅନୁଭବ ହେଉନାହିଁ, କାରଣ ଏହି ଯାତ୍ରା ଏବେ ବି ଜାରି ରହିଛି। ପ୍ରକୃତ ଖୁସି କାମ କରିବାରେ ଅଛି, କେବଳ ଟଙ୍କାରେ ନୁହେଁ।' ଏହାଛଡ଼ା ସେ ସୂଚନା ଦେଇଛନ୍ତି ଯେ <strong>୨୦୦୦ ମସିହା</strong>ରେ ବ୍ୟବସାୟ ଆରମ୍ଭ କରିବା ପରେ ପ୍ରାୟ <strong>୨୦୧୦ ମସିହା</strong>ରେ ସେ ନିଜର <strong>ପ୍ରଥମ କୋଟି ଟଙ୍କା</strong> ରୋଜଗାର କରିଥିଲେ। ବର୍ତ୍ତମାନ ତାଙ୍କର ଅନେକ ସମ୍ପତ୍ତି ରହିଛି ଯେଉଁଥିରୁ ଭଡ଼ା ଆକାରରେ ନିୟମିତ ଆୟ ମଧ୍ୟ ଆସୁଛି। ୨୦୧୯ ମସିହାରେ ସେ ଲୋନ୍ କରି ଏକ ଘର କିଣିଥିଲେ, ଯାହାର ବର୍ତ୍ତମାନ ମୂଲ୍ୟ ପ୍ରାୟ <strong>୪ କୋଟି ଟଙ୍କା</strong> ହେବ। କମ୍ ଦରମା ପାଉଥିବା ଜଣେ ସାଧାରଣ କର୍ମଚାରୀରୁ ଏକ ବିଶାଳ ବ୍ୟବସାୟର ମାଲିକାଣୀ ହେବା ପର୍ଯ୍ୟନ୍ତ ନୟନା ବୈଦ୍ୟଙ୍କ ଏହି ଯାତ୍ରା ଯେକୌଣସି ଯୁବ ଉଦ୍ୟୋଗୀଙ୍କ ପାଇଁ ଏକ ବଡ଼ ପ୍ରେରଣା।</p>]]></content:encoded>
                
                                                            <category>ବିଶେଷ</category>
                                            <category>ବାଣିଜ୍ୟ</category>
                                    

                <link>https://www.thesakala.in/business/indian-woman-nayana-vaidya-rs-5000-to-48-crore-business-success-story/article-46702</link>
                <guid>https://www.thesakala.in/business/indian-woman-nayana-vaidya-rs-5000-to-48-crore-business-success-story/article-46702</guid>
                <pubDate>Mon, 18 May 2026 16:43:44 +0530</pubDate>
                                    <enclosure
                        url="https://www.thesakala.in/media/2026-05/indian-woman-nayana-vaidya-rs-5000-to-48-crore-business-success-story.jpg"                         length="29557"                         type="image/jpeg"  />
                
                                    <dc:creator><![CDATA[Suryakanta]]></dc:creator>
                            </item>
            <item>
                <title>Viral Video: ତଳେ ମାଛ, ଉପରେ ଲାଉ: ସୁନ୍ଦରଗଡ଼ ଚାଷୀଙ୍କ 'ସ୍ମାର୍ଟ ଫାର୍ମିଂ'</title>
                                    <description><![CDATA[<p><strong>ସୁନ୍ଦରଗଡ଼</strong>: ଚାଷ କାମ କେବଳ ପରିଶ୍ରମ ନୁହେଁ, ବରଂ ବୁଦ୍ଧି ଏବଂ କୌଶଳର ଖେଳ। ଏହାକୁ ପ୍ରମାଣିତ କରି ଦେଖାଇଛନ୍ତି ଓଡ଼ିଶାର ସୁନ୍ଦରଗଡ଼ ଜିଲ୍ଲାର ଜଣେ ଅଗ୍ରଗାମୀ ଚାଷୀ। ପାରମ୍ପରିକ ପଦ୍ଧତିରୁ ବାହାରି ସେ ନିଜର ଅଭିନବ ଚିନ୍ତାଧାରା ମାଧ୍ୟମରେ ଚାଷ କାର୍ଯ୍ୟରେ ଏକ ନୂଆ ଉଦାହରଣ ସୃଷ୍ଟି କରିଛନ୍ତି।</p>
<p>ସାଧାରଣତଃ ଜମିରେ ଫସଲ କରାଯାଉଥିବା ବେଳେ ଏହି ଚାଷୀ ଜଣକ ନିଜ ପୋଖରୀ ଉପରେ ଏକ ମଚା ବା ଟ୍ରେଲିସ୍ ସିଷ୍ଟମ୍ ନିର୍ମାଣ କରିଛନ୍ତି। ଏହି ମଚା ଉପରେ ସେ ଲାଉ ଭଳି ଲଟା ଜାତୀୟ ପନିପରିବା ଚାଷ କରୁଛନ୍ତି ଏବଂ ଠିକ୍ ତା’ ତଳେ ପୋଖରୀ ପାଣିରେ ମାଛ ଚାଷ ଜାରି ରଖିଛନ୍ତି।</p>
<blockquote class="twitter-tweet">
<p dir="ltr" lang="en" xml:lang="en">Meet a farmer from Sundargarh, Odisha who is reimagining farming!<br /><br />Instead of traditional fields, he built a trellis system over his pond to grow</p></blockquote>...]]></description>
                
                                    <content:encoded><![CDATA[<a href="https://www.thesakala.in/latest-odisha-news/sundargarh/sundargarh-farmer-integrated-farming-vegetables-fish-pond-success-story/article-44657"><img src="https://www.thesakala.in/media/400/2026-02/sundargarh-farmer-integrated-farming-vegetables-fish-pond-success-story.jpg" alt=""></a><br /><p><strong>ସୁନ୍ଦରଗଡ଼</strong>: ଚାଷ କାମ କେବଳ ପରିଶ୍ରମ ନୁହେଁ, ବରଂ ବୁଦ୍ଧି ଏବଂ କୌଶଳର ଖେଳ। ଏହାକୁ ପ୍ରମାଣିତ କରି ଦେଖାଇଛନ୍ତି ଓଡ଼ିଶାର ସୁନ୍ଦରଗଡ଼ ଜିଲ୍ଲାର ଜଣେ ଅଗ୍ରଗାମୀ ଚାଷୀ। ପାରମ୍ପରିକ ପଦ୍ଧତିରୁ ବାହାରି ସେ ନିଜର ଅଭିନବ ଚିନ୍ତାଧାରା ମାଧ୍ୟମରେ ଚାଷ କାର୍ଯ୍ୟରେ ଏକ ନୂଆ ଉଦାହରଣ ସୃଷ୍ଟି କରିଛନ୍ତି।</p>
<p>ସାଧାରଣତଃ ଜମିରେ ଫସଲ କରାଯାଉଥିବା ବେଳେ ଏହି ଚାଷୀ ଜଣକ ନିଜ ପୋଖରୀ ଉପରେ ଏକ ମଚା ବା ଟ୍ରେଲିସ୍ ସିଷ୍ଟମ୍ ନିର୍ମାଣ କରିଛନ୍ତି। ଏହି ମଚା ଉପରେ ସେ ଲାଉ ଭଳି ଲଟା ଜାତୀୟ ପନିପରିବା ଚାଷ କରୁଛନ୍ତି ଏବଂ ଠିକ୍ ତା’ ତଳେ ପୋଖରୀ ପାଣିରେ ମାଛ ଚାଷ ଜାରି ରଖିଛନ୍ତି।</p>
<blockquote class="twitter-tweet">
<p dir="ltr" lang="en" xml:lang="en">Meet a farmer from Sundargarh, Odisha who is reimagining farming!<br /><br />Instead of traditional fields, he built a trellis system over his pond to grow climbing vegetables like bottle gourd, while practicing fish farming below.<br /><br />Smart integrated farming = more income + better land use. <a href="https://t.co/lq49jGyHj4">pic.twitter.com/lq49jGyHj4</a></p>
— Manas Muduli (@manas_muduli) <a href="https://twitter.com/manas_muduli/status/2022181464851558871?ref_src=twsrc%5Etfw">February 13, 2026</a></blockquote>
<p>

</p>
<h6><strong>ସମନ୍ୱିତ କୃଷିର ଶ୍ରେଷ୍ଠ ଉଦାହରଣ</strong></h6>
<p>ଏହି ପଦ୍ଧତିକୁ ସମନ୍ୱିତ କୃଷି ବା ଇଣ୍ଟିଗ୍ରେଟେଡ୍ ଫାର୍ମିଂ କୁହାଯାଏ। ଏଥିରେ ଜମିର ସର୍ବୋତ୍ତମ ବ୍ୟବହାର ହୋଇପାରୁଛି। ଗୋଟିଏ ସ୍ଥାନରୁ ଚାଷୀ ଜଣକ ଦୁଇ ପ୍ରକାରର ଆୟ କରୁଛନ୍ତି। ଗୋଟିଏ ପଟେ ପନିପରିବା ବିକ୍ରି କରି ଲାଭବାନ ହେଉଥିବା ବେଳେ ଅନ୍ୟପଟେ ମାଛ ଚାଷରୁ ମଧ୍ୟ ଭଲ ରୋଜଗାର କରୁଛନ୍ତି। କମ୍ ଜମି ଥିବା ଚାଷୀମାନଙ୍କ ପାଇଁ ଏହି ମଡେଲ୍ ବେଶ୍ ଲାଭଦାୟକ ସାବ୍ୟସ୍ତ ହୋଇପାରେ। ସ୍ମାର୍ଟ ଫାର୍ମିଂ ଜରିଆରେ କିଭଳି ଅଧିକ ରୋଜଗାର କରାଯାଇପାରିବ, ସୁନ୍ଦରଗଡ଼ର ଏହି ଚାଷୀ ଜଣକ ତାହା କରି ଦେଖାଇଛନ୍ତି।</p>]]></content:encoded>
                
                                                            <category>ଓଡ଼ିଶା</category>
                                            <category>ସୁନ୍ଦରଗଡ଼</category>
                                    

                <link>https://www.thesakala.in/latest-odisha-news/sundargarh/sundargarh-farmer-integrated-farming-vegetables-fish-pond-success-story/article-44657</link>
                <guid>https://www.thesakala.in/latest-odisha-news/sundargarh/sundargarh-farmer-integrated-farming-vegetables-fish-pond-success-story/article-44657</guid>
                <pubDate>Fri, 13 Feb 2026 13:49:39 +0530</pubDate>
                                    <enclosure
                        url="https://www.thesakala.in/media/2026-02/sundargarh-farmer-integrated-farming-vegetables-fish-pond-success-story.jpg"                         length="69512"                         type="image/jpeg"  />
                
                                    <dc:creator><![CDATA[Tapas Ranjan Nanda]]></dc:creator>
                            </item>

            </channel>
        </rss>
        